Visszatérés :)

Az elmúlt időszak és az én kis egészségtelen életem 

2012 augusztusa van, és örömmel jelenthetem lediplomáztam, most már nem áll lesben a vizsgák réme, hogy rám vesse magát akárhányszor egy jó kis könyvhöz nyúlnék, vagy kikapcsolódni mennék a barátaimmal. Amióta az eszemet tudom tanultam, (még fogok is) szóval eleinte a nagy szabadság mellett fura volt, hiszen nem tudtam mihez is kezdjek. Ezek szerint már nem kategorizálhatom be magam mint diák??? Ó jaj! Lehet hogy felnőttem? Neeem kizárt! :)

Szóval végre emberi időszámításban kezdtem élni a napjaim, és rá jöttem hogy az elmúlt időszakban nem nagyon volt az életem irányítása a kezemben. A folyamatos ingázás, az időhiány (suli, munka) és egyéb tényezők miatt a nyers életmódom akadozott, sőt szinte majdnem el is tűnt. A vizsgaidőszakban tömtem magam ami elém került (de azért vegan). Főtt ételek, a sokféle csoki, és az instant kávék világában elveszve, Pestiába költözve, búcsút mondva a folyamatos mozgásnak igen csak elindultam a lejtőn. Eddig sem voltam épp nádszál, de most sikerült magamra ügyeskednem 10 kg-ot mindez fél év alatt...Döbbenten álltam a mérlegen mint halálugró a szakadék szélén és bumm. A lelki bunji-jumping ami ez után jött mégtöbb önsajnálatot és lelkiismeret furdalást vont maga után. Így hát fejjel lefelé himbálózva lelkem gumikötelén, a depresszió bugyrait súrolva hirtelen más szemmel kezdtem látni a dolgokat. Itt volt az idő. Minden adott volt, hogy tegyek valami magamért. Mérlegeltem a lehetőségeimet. Első: ott maradok lógva és idővel a gumikötél szépen megadja magát és a cukorproblémákkal, szívbetegséggel, túlsúllyal kikövezett kis ösvény vezet majd méglejjebb egészen a fizikai kínokig...avagy visszamászok rajta és összeszedem magam. Győzött a józan ész, és elkezdtem felfelé araszolni a mélységből. A nyaralás alatt (amikor is fényallergiát kaptam, azt mondják stressz okozza, amire én azt mondom de jó...már a bőröm is stresszel...) elhagytam a kávét, hazaérve búcsút mondtam a finom boroknak, és az alkoholnak, a csokinak és elővettem az összes könyvet amit eddig olvastam a nyers étkezésről. PH Csoda sorozat összes könyve, Victoria Boutenko könyve, az Élő ételek az egészésgért, Napeledel, Tejről őszintén, Enzimtáplálkozás, Csíraételek, Varázslatos italok, Gitta könyve, Cukor bluse stb...

Újratervezés. Azt hiszem az ragadott meg leginkább amit Victoria írt. Az hogy nem lehet lassan átállni. Ahogy az alkohol függőséget sem lehet csökkentett adagokkal leküzdeni. Úgy hogy belevágtam. Az első két nap nem volt jó, folyton enni akartam persze olyat amit nem kéne, de kibírtam. Mindig kettesével ettem a gyümölcsöket, mert az egy ideig eltelített, és zöld turmixokkal indítottam. Este pedig dinnye. Aztán kezdett átfordulni a dolog. Valószínűleg a gyomrom is rájött itt nem lesz dőzsölés így mintha kezdett volna együtt működni velem. Érdekes volt. A nehezebb fűszeres dolgok helyett, szimpla dolgokat kezdtem kívánni. Pl: egyik nap megettem egy fél vöröskáposztát magában... vagy a paradicsom volt a sztár isteni turmix formájában (víz, paradicsom, só, citromlé). Aztán pedig a cukkíni amit kesudió-sajtba mártogattam. A kedvem jobb lett, sokkal jobb. Nem voltam olyan ingerlékeny, nem zavart annyira hogy sokat kell dolgoznom. Most itt tartok. Várom az aszalómat ami este jön. És akkor aztán nem állhat már az utamba semmi :)